Rajna-vidék-Pfalz megtagadja az AfD-tagoktól a közszolgálatba való belépést!

Rajna-vidék-Pfalz megtagadja az AfD-tagoktól a közszolgálatba való belépést!

Rajna-vidék-Pfalzban áttörő változás zajlik a közszolgáltatásban. 2025. július 11-én Michael Ebling (SPD) belügyminiszter bejelentette, hogy az AfD tagjait a továbbiakban nem alkalmazzák a közszolgálatban. Ez az intézkedés a toborzási gyakorlat átfogó szigorításának része, amelynek célja az alkotmány ellenségeitől való hozzáférés megtagadása. Ebling kifejtette: a jövőben a pályázóknak írásos alkotmányos hűségnyilatkozatot kell benyújtaniuk annak biztosítására, hogy nem tartoznak semmilyen szélsőséges szervezethez, így az AfD-hez sem, illetve nem tartoztak hozzájuk az elmúlt öt évben. A butenunbinnen.de számol be erről.

Az AfD-t a Rajna-vidék-Pfalz Alkotmányvédelmi Hivatal felügyeli, és „minden bizonnyal jobboldali szélsőségesnek” tartják. A döntés célja egy biztonságosnak vélt és demokratikus közszolgálati karrier alapjainak megteremtése. Ez nem csak helyi probléma; más szövetségi államok, például Schleswig-Holstein és Alsó-Szászország is vizsgálják az alkotmánynak való megfelelés ellenőrzésére irányuló intézkedéseket a munkaerő-felvétel során, ami azt mutatja, hogy ez a probléma szélesebb dimenziókat vesz fel. Saar-vidéken is gondos egyéni vizsgálatokat végeznek már a közszolgálatba való felvételkor, Hessen pedig egyéni vizsgákra támaszkodik.

Reakciók a döntésre

Az AfD maga is jogi lépéseket tett, hogy megtámadja az Alkotmányvédelmi Hivatal minősítését, amely szerinte alkotmányellenes. Egyes politikusok azzal vádolják Eblinget, hogy „a bizonyítási teher megfordítását” követeli a tisztviselőktől, ami kétpárti feszültségre utal. A CDU politikai hangszerelésként bírálta a bejelentést, és jogbiztonságot követel az eljárásban.

A pályázókra vonatkozó eljárás és követelmények

Döntő jelentőségű az új alkotmányhűség szabályozása, amely a közigazgatási szabályzat új változatát is tartalmazza. Aki nem hajlandó kinyilvánítani az alkotmányhoz való hűségét, vagy nem tud megfelelően reagálni a kételyekre, azt nem veszik fel. Ez nemcsak az aktív kérelmezőket érinti, hanem azokat is, akiknek a gyanús esetnek minősített csoportba való tartozása önmagában is kizárási kritérium lehet.

Ezek a fejlemények kérdéseket vetnek fel a közszolgálat jövőbeli összetételével és toborzási politikájával kapcsolatban. Az azonban biztos, hogy ezzel a döntéssel Rajna-vidék-Pfalz figyelemreméltó lépést tesz a közszolgálati szélsőséges tendenciák egyértelműbb megközelítése felé – ez a forró téma kavarja az emberek fejét, és a szövetségi államokon belüli mielőbbi megállapodásokra vár.