Viharhullámok a Balti-tengeren: jelenlegi szintek és fontos figyelmeztetések!

Viharhullámok a Balti-tengeren: jelenlegi szintek és fontos figyelmeztetések!

Ma, 2025. október 5-én a Balti-tenger partja, mint oly sokszor, szembesül a természet kiszámíthatatlan erőivel. A viharhullámok nem ritkák ezen a parton; évente többször megjelennek. A jelenlegi szezonban már öt viharhullámot produkált, míg az előző, 2021/2022-es szezonban hét ilyen eseményt regisztráltak. Az elmúlt két évben azonban észrevehetően sok alacsony vízállású esemény is történt – mindössze kettő a 2022 és 2023 közötti időszakban, míg a 2021/2022-es időszakban négy volt [kn-online.de].

E természeti események intenzitását meghatározó viharlökések osztályai a klasszikus viharhullámoktól az átlagos vízszint felett 1,00-1,25 méterrel a nagyon heves, 2,00 métert meghaladó viharos hullámokig terjednek. Ezek a különbségek döntőek, mivel a Balti-tenger vízszintjét jelenleg a Kieli-öbölben, Eckernförde-ben, Rendsburgban és Ostholsteinben regisztrálják. Kiel-Holtenau átlagos vízállása 504 cm, míg a régió alacsony vízszintjének megfigyelései a jövőben is fontosak maradnak.

Jelenlegi vízállások

Különösen érdemes megemlíteni a Balti-tenger vízállásának jelenlegi helyzetét 2025. október 5-én:

• Ostsee: 459 cm (Diff. zum Mittelwasser -45 cm)
• Nordsee: 695 cm (Diff. zur astronomischen Tide +107 cm)
• Elbe: 688 cm (Diff. zur astronomischen Tide +141 cm)
• Eider: 491 cm (Diff. zur astronomischen Tide +28 cm)

Ezek az értékek azt mutatják, hogy az árapályt milyen erősen befolyásolják a természeti hatások. 2025. október 5-én 715 cm-es értéket mértek az Északi-tengeren, amely 133 cm-rel van az átlagvíz felett, és itt jól látszik, hogy a part menti régiók nyomás alatt vannak.

Készüljön fel a viharhullámokra

Az éghajlatváltozás okozta tengerszint-emelkedés és viharhullámok miatt a lakosságnak erre kell felkészülnie. A Szövetségi Tengerészeti és Hidrográfiai Ügynökség ajánlásokat tett közzé annak biztosítására, hogy a lakosság felkészült vészhelyzetre. Ez magában foglalja az áram és a gáz kikapcsolását, a fontos személyes tárgyak magasabb szintre vitelét, valamint az élelmiszer- és ivóvízkészletek feltöltését. Az árvízvédelmi központ folyamatosan aktív figyelmeztetések kibocsátására, amelyeket különféle csatornákon, például rádión, közösségi médián és speciális figyelmeztető alkalmazásokon keresztül terjesztenek.

A viharhullámok leggyakoribb oka továbbra is az erős szél, amely a parthoz nyomja a vizet. Ebben az összefüggésben az időjárási viszonyok döntőek: a viharhullámok kialakulásában nagy szerepet játszik a szél időtartama, iránya és erőssége. Itt a tengerparti régiók önkormányzati intézkedéseinek és az ezeket a természeti jelenségeket vizsgáló tudósoknak az egyik pozitív hatása az, hogy segítik a legkockázatosabb zónákra való összpontosítást és a megfelelő tervek kidolgozását.

A súlyos viharhullámokból eredő szorongás nem új keletű jelenség. A legsúlyosabb viharhullámot a Balti-tenger délnyugati részén 1872 novemberében jegyezték fel, és a technológiai fejlődés ellenére továbbra is óvatosnak kell lennünk. A múlt tanulságai képezik jelenlegi védelmi intézkedéseink alapját – és a figyelmeztető hangok minden eddiginél helyénvalóbbak, ha figyelembe vesszük a változó éghajlatot. Egyértelmű kihívás, amelyet közösen és felelősségteljesen kell kezelni a jövőbeni károk minimalizálása érdekében.

Mindezek az információk aláhúzzák azt a sürgősséget, amellyel foglalkoznunk kell az éghajlatváltozás és a kapcsolódó természeti események kihívásaival. Jelenleg remélni kell, hogy a polgári védelmi és katasztrófavédelmi törvényben rögzített előkészületek és figyelmeztető intézkedések gyorsan és hatékonyan lépnek életbe biztonságos céljának elérése érdekében.