A Szövetségi Alkotmánybíróság dönt a triage szabályozásról: Egy pillantás a perre!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A Szövetségi Alkotmánybíróság 2025. november 4-én dönt a súlyosan beteg betegeket érintő osztályozási szabályról.

Das Bundesverfassungsgericht entscheidet am 4.11.2025 über die Triage-Regel, die schwerkranke Patienten betrifft.
A Szövetségi Alkotmánybíróság 2025. november 4-én dönt a súlyosan beteg betegeket érintő osztályozási szabályról.

A Szövetségi Alkotmánybíróság dönt a triage szabályozásról: Egy pillantás a perre!

Robbanásveszélyes ügy van napirenden a Szövetségi Alkotmánybíróság mai ülésén: a triage szabály, amely a súlyosan beteg betegek kezelését szabályozza szűkös időszakokban az intenzív terápiában. A bíróság dönt a Marburger Bund támogatásával több sürgősségi és intenzív terápiás orvos által benyújtott keresetről. A Deutschlandfunk arról tájékoztat, hogy a felperesek ellentmondónak találják a követelményeket, és megsértik a szakmai szabadsághoz és a lelkiismereti szabadsághoz fűződő alapvető jogaikat.

Az ellentmondásos szabályozást 2022 végén határozták meg. Az intenzív terápiás források elosztásánál a rövid távú túlélési valószínűség legyen a döntő. Az olyan tényezők, mint az életkor, a nem vagy a fogyatékosság nem játszhatnak szerepet. Ez azonban, amint azt a felperesek kifogásolják, etikai dilemmákhoz vezethet az orvosi gyakorlatban.

Jogi háttér és jogi követelmények

A jelenlegi vita a Szövetségi Alkotmánybíróság 2021. december 16-i határozatában gyökerezik. Ebben a határozatban rámutatott, hogy a szabályozással a jogalkotó megsértette az Alaptörvény 3. cikke (3) bekezdésének 2. mondata szerinti diszkrimináció tilalmát. Az államnak kötelessége megvédeni a fogyatékkal élőket a hátrányoktól. A Szövetségi Alkotmánybíróság világossá tette, hogy nincsenek jogilag kötelező érvényű szabványok az osztályozásra, és az orvosi társaságok ajánlásai nem elegendőek.

A per azért különösen robbanásveszélyes, mert az osztályozás és a diszkrimináció elleni védelem jogi szabályozásának hiánya ellen irányul. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos tudatosság és képzés hiánya növeli a diszkrimináció kockázatát. Ez a probléma különösen akut a világjárvány idején, mivel a fogyatékkal élők nagyobb fertőzési kockázatnak voltak kitéve, és súlyosabb betegségeket tapasztaltak.

Az orvosi gyakorlatra gyakorolt ​​hatás

A Szövetségi Alkotmánybíróság döntésének messzemenő következményei lehetnek a németországi intenzív terápiára. Az orvosokat az osztályozásban irányító szabályokat elégtelennek ítélték; Hiányoznak az egyértelmű iránymutatások, amelyek biztosítanák, hogy a fogyatékkal élők ne kerüljenek hátrányba. Ezt sürgős problémának tekintik, amelyet sürgősen kezelni kell az orvosi gyakorlatban.

Végső soron a mai tárgyalás nemcsak jogi vita, hanem etikai kérdés is. Hogyan kezeljük, ha élet-halál kérdése? Az ítélet kulcsfontosságú lehet a válsághelyzetekben nyújtott egészségügyi ellátás jövőbeli kialakítása, valamint minden beteg jogainak védelme szempontjából, egészségi állapotuktól függetlenül.

Az érintett orvosok és a tisztességes orvosi ellátásban támaszkodó számos ember számára továbbra is remény van arra, hogy a bíróság méltányos döntést hoz. Még várni kell, hogyan dönt a Szövetségi Alkotmánybíróság, és ennek milyen következményei lesznek a németországi osztályozási szabályokra nézve.