Egyházmegyei tanács tárgyalja az egyházi részvételt és a reformokat!

Egyházmegyei tanács tárgyalja az egyházi részvételt és a reformokat!

A múlt hétvégén volt az Eichstätti Egyházmegye Egyházmegyei Tanácsának közgyűlése, amelyen a napirenden szereplő témák összetettek voltak. Az élénk eszmecsere közepette nemcsak az egyházi részvételről és a szerkezeti változásokról esett szó intenzíven, hanem a szexuális erőszakkal való szembenézés kihívásairól is. Peter Grimm, a Független Átfogó Bizottság elnöke tájékoztatást adott a szexuális zaklatás terén tett erőfeszítések jelenlegi állásáról, amely témát Gregor Lauenburger, az esseni iskolai lelkész is sürgősnek tartott, és megkérdőjelezte kapcsolatát az egyház hatalmi struktúráival. Ebben az összefüggésben világossá válik, hogy strukturális változtatásokra van szükség a biztonságosabb környezet megteremtése érdekében.

A rendezvény első napját tartalmas eszmecserék jellemezték. A gyülekezeti tanácsadó szolgálatok számos beszámolója hangzott el, amelyek a legkülönfélébb élethelyzetekben élő emberek támogatásával foglalkoztak. A második nap középpontjában a részvétel állt. Itt Schwab Roland egy munkacsoportról számolt be, amely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miként lehet tágabb alapokra helyezni az egyházi részvételt. Bemutatta a tervezett „Egyházmegyei Fórum” alapszabályának tervezetét is, amely az összes bizottság közötti információcsere központi platformja.

Szerkezeti változások és egyházmegyei tanács

Székesegyházi káptalan Michael Alberter az Egyházmegyei Tanácsot zsinati átmeneti testületnek nevezte, és kifejtette, hogy alapszabálya október 1-jén lép hatályba. Ezen a hétvégén az egyházmegyei tanács négy küldöttét is beválasztották az egyházmegyei tanácsba: Eva Gottsteint, Renate Großhausert, Albert Pfallert és Roland Schwabot. Az egyházmegyei fórum célja, hogy elősegítse az egyház szerkezeti változásait, és a további fejlesztések ütemtervét felhasználva jobban fel lehet készülni az előttünk álló kihívásokra.

A megbeszélések központi témája a saját egyházi hatalmi struktúra reflexiója volt. Lauenburger felhívta a figyelmet a döntéshozatali folyamatban számos közösségben uralkodó monarchista vonásokra. A döntések gyakran a pap vagy a püspök személyén múlik, ami sokak számára előny, de hátráltató tényező is. A kritikára való nyitottság és a párbeszéd lehetősége elengedhetetlen a részvétel valódi érzésének megteremtéséhez – mondja Lauenburger. Ez a szexualizált bántalmazással kapcsolatos mélyreható problémákban is megmutatkozik, amelyek gyakran közvetlenül kapcsolódnak a hatalommal való visszaéléshez, amint azt a Deutschlandfunk mutatja.

A szexuális erőszak kezelése

Németországban több mint 15 éve foglalkoznak a katolikus papok által elkövetett szexuális erőszak kérdésével, de a reakciók az egyes egyházmegyékenként eltérőek. Míg egyes egyházmegyékben előrelépés történik a kérdés kezelésében, más régiókban nincs átfogó intézkedés. Ezt példázza a kölni érsekség, ahol egy jelentést kezdetben titokban tartottak, ami konfliktushoz vezetett a bántalmazások áldozataival. A nemzetközi példák, mint például a franciaországi átfogó vizsgálat is világossá teszik, hogy az egyházra nehezedő cselekvési nyomás nő, miközben hitelessége súlyosan sérül.

Ezekkel a kihívásokkal összefüggésben világossá válik, hogy nemcsak a már elért haladás fontos, hanem a változás akarása és az egyházon belüli hálózatos párbeszéd is. Az Egyházmegyei Tanács a közgyűlésen ebbe az irányba tett lépést, és az elkötelezett megbeszélések azt mutatják, hogy nagy szükség van az egyházi részvétel és részvétel új formájára.