Szarvasmarha tragédia Garmischban: aggodalmak a Kämialm biztonságával kapcsolatban!

Szarvasmarha tragédia Garmischban: aggodalmak a Kämialm biztonságával kapcsolatban!

2023 augusztusában tragédia történt a Garmisch-Partenkirchen kerületben található Kämialmban, amikor 15 szarvasmarha pusztult el olyan körülmények között, amelyek máig tisztázatlanok. Ez óriási felháborodást váltott ki az állattartók és a helyi lakosság körében. A Higany beszámol arról, hogy a partenkircheni legelőszövetkezet katonai helikopteres manőverekre gyanakszik ebben az összefüggésben. A túrázók és kerékpárosok formájában jelentkező növekvő turisztikai nyomás szintén stresszhez vezethet az állatok számára.

Grasegger József, a legelőszövetkezet első elnöke már több panaszt is benyújtott az Alsó-Természetvédelmi Hatósághoz. Különösen aggasztják a Bundeswehr-gyakorlatok, amelyek bár nem növekedtek számottevően az elmúlt években, mégis terhet jelenthetnek. Az eddigi feljegyzések szerint 2022-ben összesen 12, 2023-ban 14 gyakorlatot tartottak, 2025 októberéig pedig már 13 gyakorlatot regisztráltak. A szarvasmarha-baleset sorsdöntő napjain azonban nem regisztráltak katonai repülőgép-mozgást.

Egyre több a súlyos incidens

A Kämialmon történt incidens nem egyedi eset. Hangos Mezőgazdaság ma A partenkircheni legelőszövetkezet már négy súlyos incidensről számolt be ezen a nyáron. Ezek Schachenben és Oberaiblában történtek. Grasegger világossá teszi, hogy az incidensek száma rekord magas volt az elmúlt 30-40 évben. Ez azt mutatja, hogy a legelőszövetkezet elérte a határait.

A szarvasmarhatartással kapcsolatos aggodalmakat az aktuális események csak fokozzák. Még a legjobb kerítésekkel és a legtapasztaltabb pásztorokkal is nagyok a kihívások. Az emberek tiszteletlensége és hanyag viselkedése nehezen ellenőrizhető, és állandó fenyegetést jelent. Grasegger rendkívül kellemetlennek írja le a helyzetet. „Már nem akarom felvenni a telefont, ha az Alm-szezonban csörög” – vallja be Higany.

Az edzőrepülések szerepe

A diskurzus másik pontja a nem katonai célú repülések számának növekedése, amely 2025-ben már 26 napon keresztül zajlott - szemben a 2022-es mindössze 13 nappal. Az állatokra gyakorolt ​​negatív hatáshoz az ADAC megnövekedett tevékenysége, valamint a hegyimentők, a rendőrség és a légimentők 36 képzési napja is hozzájárulhat. Ezek a körülmények kérdéseket vetnek fel: Meddig bírják az emberek és az állatok ezeket a kihívásokat?

Josef Glatz, a Felső-Bajorországi Alpesi Szövetség elnöke hangsúlyozza, hogy kerekasztalra van szükség a gyakorlatok időpontjainak és helyszíneinek megbeszélésére. Ez segíthet enyhíteni a helyzetet a helyszínen, és csökkentheti a legelő állatokra nehezedő nyomást. A 78. ruhpoldingi alpesi gazdák napján már felajánlották a támogatást a sérült állattartóknak, hiszen sokszor nem minden kárt fedez a biztosítás.

A szarvasmarhatartásról folytatott vita összetett. A terület nem csak a tej- és húshasznú szarvasmarha tartást foglalja magában, hanem az állatgondozás és takarmányozás fontos szempontjait is, mint pl. Bajor Állami Mezőgazdasági Intézet leírta. Az állatjóléti állattenyésztési rendelet központi szerepet játszik, és biztosítja, hogy az állatok megkapják a szükséges figyelmet és gondoskodást.

A Kämialmban zajló események nemcsak az állatokkal való bánásmódra való odafigyelésre szólítanak fel, hanem sürgetően szükséges együttműködésre is szükség van a különböző helyszíni szereplők között annak érdekében, hogy a legeltetést az emberek és állatok érdekeivel összhangban szervezzék meg.