Kibertámadás Nürnberg weboldalán: az online szolgáltatások megbénultak!

Kibertámadás Nürnberg weboldalán: az online szolgáltatások megbénultak!

2025. július 9-én Nürnberg város honlapja egy hatalmas kibertámadás célpontja volt kora reggel. A BR jelentése szerint ez egy DDOS-támadás (Distributed Denial of Service). Ez a módszer túlterheli a kiszolgálót túl sok kéréssel, aminek következtében az megtagadja a szolgáltatást. A város online szolgáltatásai, köztük a hatósági útmutató és a fontos kapcsolatfelvételi űrlapok jelenleg nem működnek. Szerencsére a város informatikai infrastruktúrája sértetlen maradt.

A városi visszaigazolások szerint a fennakadások 8 óra 15 perc körül kezdődtek. Bár néhány általános információs oldal továbbra is elérhető, az alapvető szolgáltatásokat érinti. Nürnberg város szakértői keményen dolgoznak, hogy kivédjék a jelenlegi hackertámadást. Az idén áprilisban egy hasonló incidensben érintett nürnbergi rendőrség kiberbűnözés elleni osztálya nehezen tudta azonosítani az elkövetőket. Ezek az ismétlődő támadások kérdéseket vetnek fel, mivel gyakran politikai indíttatásúak vagy (tudományos) kémkedésre és pénzügyi csalásra irányulnak.

A veszélyhelyzet a kibertérben

A legújabb incidensek rávilágítanak a kiberbűnözés jelenlegi fenyegetéseire Németországban. A Szövetségi Bűnügyi Rendőrség (BKA) aggasztó fejleményt azonosított jelentésében a kiberbűnözés helyzetéről 2024-ben, különösen a kiberbűnözés és a DDo kampányok révén: ransomware támadások, a külföldön elkövetett cselekmények számának növekedésével.

A digitalizáció nemcsak előnyöket, hanem új lehetőségeket is teremt a kiberbűnözők számára. A digitális infrastruktúrák jelentősége a közéletben növekszik, és ezzel együtt a kockázat is. Hiszen a németországi kibertámadások által okozott éves kárt lenyűgöző 178,6 milliárd euróra becsülik. A rendőrségi bűnözési statisztikák azt mutatják, hogy a kiberbűnözés nemcsak növekedési terület, hanem komoly probléma is.

Politikai következmények és jövőbeli intézkedések

Az ilyen támadások számának növekedése, különösen az állami intézmények, például Nürnberg városa ellen, politikai dimenziókkal bír. A város informatikai szakértői hangsúlyozzák, hogy meg kell erősíteni a kibervédelem jogi kereteit, és intenzívebbé kell tenni a nemzetközi együttműködést a gyorsan mozgó kiberbűnözők elleni hatékonyabb fellépés érdekében.

A BKA kiemelten kezeli a számítástechnikai bûnözés elleni küzdelmet, bár ezeknek a bûncselekményeknek a felszámolási aránya mindössze 32%, ami elmarad az összesített 58%-os statisztikától. Ez a tény rávilágít a biztonsági hatóságok előtt álló kihívásokra, különös tekintettel az elkövetők növekvő professzionalizmusára és együttműködésére a kibertérben. Még várni kell, hogy Nürnberg városa és más érintett intézmények hogyan reagálnak ezekre a fenyegetésekre.