Deportálás az integráció ellenére: Jafaar Bajorországban küzd a jövőjéért!

Deportálás az integráció ellenére: Jafaar Bajorországban küzd a jövőjéért!

Az elmúlt hetekben a jól beilleszkedett migránsok kitoloncolása heves vitákat váltott ki Németországban. Különösen érintett eset a 18 éves szíriai Jafaar, akit pozitív beilleszkedése és tervezett kiképzési pozíciója ellenére vissza kell küldeni Görögországba. Kollégáival együtt Jafaar gyakorlatot végzett az „Eis Stephan”-nál Veitshöchheimben, és azt a célt tűzte ki maga elé, hogy édességértékesítőnek készüljön. Theresa Götz fagylaltozó tulajdonosa „nagy veszteségnek” minősíti a közelgő kitoloncolását, és azt tervezi, hogy támogatja őt abban a hivatalos folyamatban, amely lehetővé teszi számára, hogy visszatérhessen Németországba. Higany.

A Jafaar kiutasítására irányuló lépés felveti a kérdést, hogyan kezelik a menekültek integrációját. A bajor belügyminisztérium egyértelművé tette, hogy a menekültügyi eljárásokban nem játszanak szerepet az integrációs szolgáltatások, mint például a német nyelvtudás vagy az elvégzett gyakorlat. A hangsúly a hazai veszélyen van, amely az elutasított jelentkezők bukása ZDF.

Deportálások az integráció ellenére

Aggasztó a növekvő számú deportálás Németországban. 2025 első három hónapjában már 6151 embert kitoloncoltak ki, ami 28%-os növekedés az előző évhez képest. Különösen érintettek a jól beilleszkedett külföldiek, köztük a diákok, gyakornokok és alkalmazottak, akik hozzájárultak a társadalomhoz. A 38 éves iráni menekült Ali Gholami egy másik szembetűnő példa: elvégezte a vulkanizáló képzést, öt éve dolgozik egy gumiabroncs-gyártó cégnél, és most hazájába való esetleges kitoloncolása fenyegeti, ahol a keresztény hitre való áttérés miatt halálbüntetéssel sújtják. ZDF.

Mindig hangzanak el a felhívások a menekült szakképzett munkavállalók jobb munkaerő-piaci integrációjára, és ne deportálják őket, mert menedékkérelmüket formálisan elutasították. A Menekültügyi Tanács élesen bírálta ezt a kitoloncolási politikát, és az ezekben az emberekben rejlő lehetőségek jobb kihasználására szólít fel. ZDF.

Bepillantás a menekültügyi politika történetébe

A jelenlegi helyzet jobb megértése érdekében érdemes egy pillantást vetni a németországi menekültügyi politika történetére. 1953 óta létezik jogilag szabályozott menekültügyi eljárás, de az évek során többször is megreformálták és szigorították. Az elmúlt években különféle, a menekültjogot érintő reformokat vitatták meg bpb.

Központi kérdés az Alaptörvényben rögzített menedékjog. 1993-ig a 16. cikk (2) bekezdése így szólt: „A politikailag üldözöttek menedékjogot élveznek.” Ez a szabályozás fontos alapot teremtett ahhoz, hogy a védelmet keresők biztonságos életet élhessenek. De ahogy a politikai körülmények megváltoztak, sok védelmi igényt egyre korlátoztak. Az 1992-es „menedékjogi kompromisszum” új normákat állított fel, amelyek ma is kihatnak, mivel a biztonságos származási országokból érkező menedékkérők általában nem részesülnek védelemben. bpb.

A Jafaarról és más jól beilleszkedett menedékkérőkről szóló vita nemcsak egyénre szabott sorsokat képvisel, hanem a német menekültügyi politika egészének dilemmáját is megvilágítja. Csak remélni lehet, hogy a törvények és a közvélemény úgy fejlődik, hogy jobban kezelje a valóságot.