Végre vége az időváltásnak! Így tapasztaljuk a visszatérést a téli időszámításhoz

Végre vége az időváltásnak! Így tapasztaljuk a visszatérést a téli időszámításhoz

Megint itt az idő: 2025. október 25-ről 26-ra virradó éjszaka egy órával visszaállítjuk az órákat. Hajnali 3-kor már csak 2 óra – még egy óra alvás és végső búcsú a nyári időszámítástól. A közép-európai időhöz (CET) való visszatérés olyan változást jelez, amely számos vitát eredményez e hagyomány értelme és értelmetlenségéről. A Celler Presse rávilágít arra, hogy ennek az időváltozásnak az eredettörténete van – és az 1916-os világháború során bevezetett energiatakarékosság.

Maga a nyári időszámítás 1980-ban jött létre véglegesen, és eredetileg az energiaköltségek csökkentését szolgálta. Azóta szilárdan lehorgonyzott az európai naptárban. Az órákat március utolsó vasárnapján, október utolsó vasárnapján pedig visszaforgatják. Az Európai Unión belüli egységes szabályozás ellenére az időváltoztatás továbbra is heves vitatéma. Egy 2018-as online uniós felmérés kimutatta, hogy a polgárok egyértelmű többsége el akarja törölni ezt a változást. Az SWR jelentése szerint azonban európai szinten még nem született végleges döntés.

Egészségügyi hatások

Az időváltozás egészségügyi következményeinek kérdése is rendszeresen szóba kerül. Dr. Hans-Günter Weeß alváskutató elmagyarázza, hogy az óraátállítás gyakran alvásproblémákkal és koncentrációs nehézségekkel jár. A nyári időszámításra való átállás különösen problémásnak tekinthető, mert felborítja szervezetünk belső egyensúlyát, amint azt NDR írja le.

Érdekes módon a tél visszatérése kevesebb egészségügyi problémát okoz. Az átállási folyamatnak azonban megvannak a buktatói – az elkövetkező hetekben a járművezetőknek szürkületkor nagyobb kockázattal kell számolniuk a vadon élő állatokat érintő balesetekkel. A DAK adatai azt mutatják, hogy a németek körülbelül 30%-a szenved fáradtságtól és alvászavaroktól az időváltás után. A nők és a 45 és 59 év közöttiek különösen súlyosan érintettek.

Az időváltozás jövője

Továbbra is izgalmas a vita az időváltoztatás eltörléséről vagy fenntartásáról. A kritikusok azzal érvelnek, hogy az állandó váltás nem igazán segít az energiamegtakarításban. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az állandó nyári időszámítás kockázatos sötét forgatókönyvhöz vezethet télen, mivel a nappali fény csak reggel 9 körül kezdődik. NDR szintén megemlíti a szívbetegségek és a migrénes rohamok fokozott kockázatát az időváltozást követően.

Összességében kiderül, hogy az időváltoztatás továbbra is kétélű fegyver: egyrészt a vasárnapi „hosszabb” éjszaka miatti öröm, másrészt az ezzel járó egészségügyi kockázatok és társadalmi terhek. Kiderül, hogy hosszú távon nem kell-e többé átállítani az órát. Mindenesetre legközelebb 2026 márciusának utolsó vasárnapján lesz lehetőség az óramódosításra, amikor ismét átállunk a nyári időszámításra.