A rénszarvasok halálos veszélyben: az éghajlatváltozás súlyosan fenyegeti a sarkvidéki fajokat!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Rénszarvas az éghajlatváltozásban: veszélyek, előrejelzések és hatások a sarkvidéki ökoszisztémára és az őslakos közösségekre.

Rentiere im Klimawandel: Bedrohungen, Prognosen und Auswirkungen auf das Ökosystem und indigene Gemeinschaften in der Arktis.
Rénszarvas az éghajlatváltozásban: veszélyek, előrejelzések és hatások a sarkvidéki ökoszisztémára és az őslakos közösségekre.

A rénszarvasok halálos veszélyben: az éghajlatváltozás súlyosan fenyegeti a sarkvidéki fajokat!

Az Észak-Amerikában karibuként is ismert rénszarvast súlyosan fenyegeti a klímaváltozás. Az elmúlt 30 év óta lakosságuk csaknem kétharmadával csökkent. Ez a riasztó tendencia folytatódhat: az előrejelzések szerint a rénszarvaspopuláció 58%-kal tovább csökkenhet az évszázad végére, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása változatlan marad. Észak-Amerikában a csökkenés akár 84%-ot is elérhet, míg Dél-Ázsiában a rénszarvas teljesen eltűnhet. Sürgős intézkedésekre van szükség ezen egyedülálló állatok és élőhelyeik védelme érdekében Északi-tengeri újság jelentették.

A Science Advances folyóiratban megjelent átfogó tanulmány a rénszarvaspopulációk drámai fejlődését mutatja be 21 000 év alatt. Kövületek, genetikai adatok és modellek segítségével érthetővé tették a populáció alakulását. Különösen aggasztó, hogy az évszázad utolsó éveinek populációjának kutatása példátlan dolgot tárt fel: egy visszafordíthatatlan csökkenés küszöbén állunk, amely veszélyezteti a rénszarvasok biztonságos túlélési határát.

A rénszarvasok vándorlási viselkedése

A rénszarvasok vándorlási mintáiról ismertek, évente akár 5000 kilométeres távolságot tesznek meg a nyári és téli területek között. Ezeket a lenyűgöző túrákat idősebb állatok vezetik, akik utat mutatnak a fiatalabbaknak. Lenyűgöző mobilitásuk ellenére egyre sérülékenyebb élőhelyek és nehéz éghajlati viszonyok befolyásolják mozgásukat, ami Weboldal The Weather részletesen kifejtette.

Az elmúlt években az is nyilvánvalóvá vált, hogy a rénszarvasok az energiatakarékosság érdekében egyre inkább elkerülik a megerőltető tevékenységeket, amikor a hótakaró le van zárva. Táplálékuk főként zuzmókból, mohákból és gombákból áll, amelyeket a jelenlegi éghajlati viszonyok között egyre nehezebb megtalálni. Az emberi beavatkozások, például az utak és gátak építése is megnehezíti számukra a legelők elérését, és ezzel veszélyezteti vándorlási útvonalaikat.

Az őslakos közösségek fontossága

A rénszarvastartásnak nemcsak ökológiai, hanem mélykulturális jelentősége is van. Az északi őslakos közösségek életmódjának szerves része. A hagyományos tudás nemzedékről nemzedékre öröklődik, és kulcsfontosságú e közösségek gazdasági stabilitása és túlélése szempontjából. Amint azt a tudományos tanulmányok mutatják, a rénszarvaspásztorok kénytelenek rugalmasan reagálni a kritikus időjárási körülményekre, hogy segítsék állományaikat megtalálni a legjobb legelőhelyet.

Az éghajlatváltozás által jelentett kihívások óriásiak. A hőmérséklet emelkedése, a változó csapadékmintázatok és a hóváltozások hosszú távú hatással vannak a rénszarvastartásra. A WWF szerint nem a rénszarvas az egyetlen sarkvidéki lakos, amely az új körülményektől szenved. Más állatok, például a bálnák, amelyek élőhelyét érinti az olvadó jég, szintén veszélyben vannak. A kutatók a biológiai sokféleség hanyatlására figyelmeztetnek ezekben a törékeny ökoszisztémákban, ami még sürgetőbbé teszi a védelmi intézkedések fontosságát – áll a kutatók jelentésében. WWF el kell olvasni.