A Merz-kormány 100 napja: a langyos bejelentéspróza kritikája!

A Merz-kormány 100 napja: a langyos bejelentéspróza kritikája!

Kölnben a Friedrich Merz (CDU) kancellár vezette fekete-vörös szövetségi kormányzás 100 napja után a politikai táj érdekes, bár problematikus képet mutat. Nem véletlen, hogy sokféle szögből érkezik kritika. SR.de az ellenzéktől, egyesületektől, sőt saját berkükből származó állításokról számol be, amelyek Merz kommunikációs stílusát célozzák. Merz ezért „hatalmas bejelentőprózát” használ, amelyből hiányzik a lámpás kormány letörése után remélt fordulat.

Ezzel összefüggésben Albrecht von Lucke politológus bírálja az SPD és saját párttársai részvételének hiányát, és hangsúlyozza, hogy az AfD felemelkedésben van. A mindössze 10 százalék körüli közvélemény-kutatási arányú SPD gyengesége rendkívül instabillá teszi a koalíciót. Saar-vidéken enyhe pozitív jelzések érkeznek az ipar részéről, de általában véve a gazdaság továbbra is mélyebb recesszióban van. Az IHK a gazdasági kibocsátás 1 százalék körüli visszaesését jósolja idén.

Kritikus döntések és következményeik

Különösen vitatott döntés Merznek az Izraelbe irányuló fegyverszállítások korlátozásáról szóló döntése. Ez a lépés nemcsak a politikai színtéren okozott zűrzavart, hanem saját pártja ellenállását is kiváltotta. A szövetségi kormány külpolitikai sikerekkel büszkélkedhet, például Donald Trump amerikai elnök támogatásával a NATO-ban, de a belső kohézió veszélyben van. Viták vannak egyebek mellett a bírói pozíció kialakítása körül, ez a kérdés tovább terhelheti a koalíciót.

Egy másik, a nyilvánosság előtt heves vita tárgya az, hogy Merz többséget szerzett az AfD-vel egy olyan kérelemben, amely azonban nem eredményez kötelező erejű törvényeket. n-tv.de Merz hitelességével és szavának megszegésének lehetséges hatásaival foglalkozik politikai karrierjére. A közelgő szavazáson újabb szavazás lehet az AfD szavazataival, ami láthatóan szünetet ad a szavazóknak.

Felmérések és a felek helyzete

A jelenlegi politikai hangulat feszült. Hangos Statista A megkérdezettek 63 százaléka jelezte, hogy Merz a nehézségei ellenére sem veszít befolyásából. Ez azért furcsa, mert ő volt az első kancellárjelölt a Szövetségi Köztársaságban, akinek a szavazás második fordulójában meg kellett küzdenie a többségéért. A CDU/CSU a második szavazatok 28,6 százalékát szerezte meg a választásokon, míg az AfD lett a legnagyobb ellenzéki frakció 20,8 százalékkal.

Fontos lesz, hogy az Unió ne csak dicsekedjen külpolitikai sikereivel, hanem olyan kihívásokkal is szembeszálljon, mint az SPD gyengesége és az AfD térnyerése. A választók az álláspontok tisztázását követelik meg, a párton belüli viták pedig gyorsan visszahathatnak a lakosság egészére. A választói bizalom forog kockán, és a kérdés továbbra is fennáll: hogyan reagál a koalíció erre a nyomásra?