A Saar-SPD országos acélcsúcsot szorgalmaz a zöld jövőért!

A Saar-SPD országos acélcsúcsot szorgalmaz a zöld jövőért!

Jelenleg sok minden történik a németországi acéliparon belül. Központi téma a zöldacélra való átállás, amely az elmúlt években nagy várakozásokat teljesített. A Saar SPD most kezdeményezést indított pártértekezletén, hogy országos acélügyi csúcstalálkozót szorgalmazzon. Az észak-rajna-vesztfáliai SPD-vel közösen átfogó megbeszéléseket terveznek a németországi acélgyártás jövőjéről. A hangsúly? Világos ütemterv a zöldacél előállítására való átalakuláshoz.

Esra Limbacher főtitkár hangsúlyozza ezen átalakulási folyamatok sürgősségét az acélipar versenyképessége szempontjából. A Saar SPD a versenyképesség megőrzése érdekében arra szólítja fel a szövetségi kormányt, hogy gazdaságosabb és gyorsabb eljárásokat alkalmazzon a hidrogén-előállításhoz, amely kulcsfontosságú eleme a zöldacél előállításának. A helyzet azonban feszült, mert az ArcelorMittal, az iparág egyik nagy szereplője, a jelentős állami finanszírozás ellenére elakasztotta a zöldacél előállítására irányuló ambiciózus terveit. Ezt a döntést jelzésnek tekintik a politikusok és az ipar felé, hogy sürgős cselekvésre van szükség.

A zöldacélra való átállás kihívásai

Ahogy a zöldacélról szóló tárgyalások folytatódnak, az is világossá válik, hogy a szilárd hidrogén-infrastruktúra hiánya sok vállalat terveit bonyolítja. A csővezetékek és az elektrolizátorok hiánya akadályozza a hidrogén-infrastruktúra gyors kiépítését. A projektjeit továbbra is előmozdító Thyssenkrupp és Salzgitter magas működési költségekkel szembesül. Becslések szerint a „zöld acél” évente körülbelül 300-400 millió euróval fog többe kerülni, mint a hagyományosan előállított acél.

Szakértők szerint legkorábban 2029-ben lesz elérhető egy átfogó hidrogénhálózat, ami addigra tovább növeli Németország hidrogén-importfüggőségét. „Irányelvváltásra van szükség” – mondja Mona Neubaur észak-rajna-vesztfáliai gazdasági miniszter, aki a zöldacélra való átállást a fenntartható növekedés és a klímavédelem lehetőségének tartja.

Gazdasági és ökológiai dimenziók

Tekintettel arra, hogy a német ipar üvegházhatású gázainak mintegy 30%-a az acélgyártásból származik, a zöldacélgyártásra való átállás nemcsak gazdasági, hanem ökológiai kihívás is. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség szerint 2022-ben Németországban az üvegházhatású gázok teljes kibocsátásának csaknem 5%-áért az acélipar volt a felelős.

Üzleti és tudományos szakértők az acélipar zöld hidrogén felhasználásával történő átalakítására specializálódtak. Az olyan projektek, mint a H2Stahl, azt vizsgálják, hogy a hidrogén hogyan helyettesítheti a szenet és a földgázt a fenntarthatóbb acélgyártásra való átállás megvalósítása érdekében. A hangsúly itt a hagyományos nagyolvasztó eljáráson van, amely az acélgyártás során a legtöbb CO₂-kibocsátásért felelős.

A két kihívást – a gazdasági megvalósíthatóságot és a műszaki megvalósítást – össze kell egyeztetni a zöldacél-termelésre való átállás tényleges megvalósítása érdekében. A zöldacél piaca és a kötelező érvényű vásárlási garanciák elengedhetetlenek a szükséges keretfeltételek megteremtéséhez és az ipar előtt álló akadályok csökkentéséhez.

Az acélipar helyzete továbbra is bizonytalan, de a kezdeményezések azt mutatják, hogy vannak erőfeszítések annak érdekében, hogy ne adja fel a zöld acél álmát. Az oda vezető út valóban kihívásokkal van kikövezve, de világos stratégiával és az összes érintett együttműködésével lehetővé válhat a német acélipar gyors pályára állítása a klímavédelem terén.