Minden ötödik német szenved: A munka sötét oldala!
Tudja meg, hogyan növelte a koronavírus-járvány a depressziót Németországban, és milyen támogatást kínál a karrierváltás kezelése.

Minden ötödik német szenved: A munka sötét oldala!
Az elmúlt években aggasztó tendencia alakult ki a német állampolgárok mentális egészségében. 2020 óta jelentősen megnőtt a depresszió a munkaképes korú felnőttek körében. Hogyan Schwäbische.de A jelentések szerint 2023-ban a 18 és 65 év közöttiek körülbelül 8,2 százaléka volt kezelést igénylő depresszióban – ez több mint ötmillió embernek felel meg Németországban. Ami különösen figyelemre méltó, hogy körülbelül minden ötödik német küzd depresszióval élete során.
Ennek a riasztó fejleménynek sokféle oka lehet. A koronajárvány mellett olyan tényezők játszanak meghatározó szerepet, mint az elszigeteltség, az otthoni iroda, a folyamatosan emelkedő megélhetési költségek és a munkahelyi bizonytalanság. A társadalmi kapcsolatokat erősen korlátozta a járvány, amely sok embert további megterhelésnek vetett ki. A problémát illusztráló példa Elena Schmidt, egy 40 éves vendéglős története. A rendszertelen munkaidő, a túlórák és a főnökével való feszült kapcsolat álmatlansághoz és pánikrohamokhoz vezetett. 2023-ban végül depressziós diagnózist kapott, és ambuláns terápiára utalták be.
Pályaváltás menedzsment: Segítség az érintetteknek
2023 novemberében Elena Schmidt bekerült a friedrichshafeni Pauline-Arkade 13. szám alatti nappali klinikára, ahol egyéni és csoportos terápiákon vett részt. Itt-tartózkodása alatt megismerkedett a Foglalkozási Átmenet Menedzsment (BÜM) projekttel, amelyet 2021 óta az Aktion Mensch finanszíroz. A projekt célja, hogy megkönnyítse a mentális betegek számára a kórházi tartózkodás és a munkavégzés közötti átmenetet. Orvosi folyóirat kiemeli, hogy a gazdasági stressz és a munkahelyi bizonytalanság a járvány idején közvetlenül összefügg a mentális egészség romlásával.
A BÜM projekt a munkaképes korú dolgozókat célozza meg, és támogatja őket a pályaorientációban, a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételében és a korábbi munkába való visszatérésben. Selina Löw, a projekt menedzsere arról számol be, hogy a projekt indulása óta már 315 embert támogattak. Az ajánlatot 2026. augusztus végéig meghosszabbították. Ez a kezdeményezés értékes lépés annak érdekében, hogy segítse az érintetteket a pszichoszociális válság után a munkaerőpiacra való visszailleszkedésben és a bürokratikus akadályok leküzdésében.
Mentális egészség válság idején
A NAKO Health Study részeként végzett átfogó tanulmány azt mutatja, hogy a mentális egészség romlott a járvány alatt. Különösen a fiatalabb és középkorú felnőttek számoltak be fokozott depressziós és szorongásos tünetekről. A munkahelyi feszültség, az anyagi gondokkal és az otthoni munkavégzésre való hirtelen átállással párosulva döntő tényező volt ennek a fejleménynek. Oberberg klinikák beszámolnak a világjárvány messzemenő pszichológiai következményeiről és a mentális egészség stabil társadalmi és gazdasági feltételeinek szükségességéről is.
Az említett tanulmányok és jelentések kiemelései egyértelműen azt mutatják, hogy a mentális betegségekre a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítani, különösen válság idején. A korai tanácsadás, a támogatás és a stabil életkörülmények fontossága egyre világosabbá válik annak érdekében, hogy konkrétan támogassuk az olyan embereket, mint Elena Schmidt a munkába való visszatérésük során.