A konfliktus eszkalálódik: Izrael bombázza Irán nukleáris céljait, mi van most?

A konfliktus eszkalálódik: Izrael bombázza Irán nukleáris céljait, mi van most?

Izrael és Irán közötti konfliktus aggasztó eszkalációt tapasztalt az elmúlt napokban. 2025. június 13 -án, pénteken Izrael kiterjedt támadásokat hajtott végre az iráni célok ellen, ideértve a forradalmi őrök nukleáris létesítményeit és létesítményeit. Ez volt az első nagy méretű támadás az iráni határokon belül. Izrael Katz izraeli védelmi miniszter „Preventive Schlag” nevű támadásai célja, hogy semlegesítsék Izrael állítólagos „azonnali és egzisztenciális fenyegetését”. Izchak Herzog elnök utalt az Irán egyre fenyegetőbb nukleáris kapacitásaira, amelyek komoly veszélyt jelentettek az-online.de.

A Teheránok reakciója erre az agresszióra nem volt sokáig. Június 16 -án, hétfőn éjjel Irán támadást kezdett az Izraelben lévő Hyperschallraket -okkal. Ugyanakkor Izrael folytatta a katonai és atomi létesítményeket Iránban. Az izraeli támadásokban több, magas rangú parancsnokot és vezető nukleáris kutatókat öltek meg. Még akkor is, ha az izraeli népesség elsősorban támogatja a támadásokat, az iráni nukleáris programon dolgozó tudósok meggyilkolása magas szintű nemzetközi jogi kérdéseket vet fel. Az olyan szakértők, mint például a nemzetközi ügyvédek, Dominik Steiger azzal érvelnek, hogy a megelőző hatás csak akkor engedélyezett, ha közvetlen fenyegetés merül fel. Ebben a véleményben az iráni támadás kockázata túlságosan elvont volt ahhoz, hogy igazolható legyen, a ZDF szerint.

Új nemzetközi törvényt kell meghatározni?

A súlyos helyzetet olyan szakértők megvilágították, mint Michael Wolffsohn, aki hangsúlyozza az elemzésben, hogy az iráni katonai vereség hazai változásokhoz vezethet. Ez a remény azonban ellenzi a meglévő nemzetközi jogot, amely ebben a konfliktusban nem egyértelműen érvényes. A politikus és a konfliktus szakértője, Claudia Baumgart-ox komoly fenyegetésként írja le Iránt, különösen a pusztítás fenyegetése és a terrorista csoportok, például a Hamász és a Hisbollah támogatása miatt. Ezek a cselekvési tényezők megkérdőjelezik a régió stabilitását és növelik a további eszkaláció kockázatát. Az izraeli támadásokat nem nemzetközi törvénynek tekinti, mivel nem történt közvetlen iráni támadás Izrael ellen, mint [watson.de] (https://politik.watson.de/politik/analyse/804913649-israel-und-iran-experten-zu-voelkelklecht-atomstreit-und -und-und-und-und -und- and- and

A nemzetközi közösségnek nagy aggasztó a helyzete. Különösen a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAIE) figyelmezteti az iráni nukleáris programban elért haladás. Thorsten Bonacker a Marburgi Egyetemen figyelmezteti, hogy az eszkaláció veszélyezteti a nukleáris megállapodás lehetőségét, és úgy véli, hogy a régió fenyegető felszíni tűz nem valószínű, mindaddig, amíg az iráni szövetségesek, mint Oroszország és Kína nem aktívan beavatkoznak.

Ha a konfliktus tovább izgalmas, ez komoly hatást gyakorolhat a világrendre. Wolffsohn szerint a nemzetközi jogot adaptálni kell az államok önvédelemhez való jogának garantálására. A jelenlegi geopolitikai feszültségek rávilágítanak a nemzetközi megállapodások hiányára és a béke fenntartásával járó nehézségekre egy ilyen összetett régióban.

A hely továbbra is feszült, és még nem kell látni, hogy diplomáciai beszélgetések történhetnek -e az erőszak desatizálására és békés megoldás megtalálására. Miközben Izrael folytatja stratégiáját, az Egyesült Államok és a nemzetközi szereplők hozzáállása döntő lehet a további szerencsétlenség megelőzése érdekében.